Ma délután elrepültünk Londonba, ezúttal WIZZAIR fapados járatával. Sopron ból autóval érkeztünk Swehat-ra, ahol a MAZUR parkolóban hagytuk az autót. Ez egy őrzött parkoló hely, a bécsi repülőtérnek talán a legolcsóbb parkolója. Innen negyed óránként van Shuttle busz ami bevisz a repülőtér érkezési oldalára. Innét át kell menni az indulási oldalra. Természetesen minden jól ki van táblázva, könnyű odatalálni. Szerencsére Peti előző nap becsekkolt minket, és én a mobilom segítségével jutottam át a biztonsági kapun. (Természetesen a kinyomtatott vonalkódos vagy QR-kódos online check-in visszaigazolás papír alapon is működik.)
Ma korán keltünk... 6:45-kor már kint álltunk az utcán és vártuk Peti, hogy kivigyen minket Gatwick Airport-ra. Inkább egy kicsit korábban, hogy legyen időnk átvergődni a reptéri bürokrácián. Mivel nem volt lehetőségünk check-int elvégezni, egyszerűen nem működött este a rendszer. (A szállásunkon nagyon rossz minőségű volt az internet.) Megérkezve a repülőtérre egyenesen a WizzAir check-in púlhoz mentünk és az útlevelünk, valamint a mobilunkon bemutattuk a foglalást visszaigazoló e-mailt, és az ügyintéző rögtön kiadta a beszállókártyáinkat.
Az információs kijelzőn azt az infót kaptuk hogy az induláshoz képest 40 percet késik a gépünk. A várakozást próbáltuk hasznosan eltölteni a különböző duty free üzletekben illetve élménybeszámolókkal múlatjuk a hátralévő időt. Ez a hosszú hétvége mindenkinek emlékezetes marad, különösen a Hyde parkban megrendezett Rolling Stone koncert.
Végre eljött a téli pihenésünk, szabadságunk első napja. Ma elrepültünk Schwechatról Tenerifére. Sopronból saját autóval utaztunk a Bécsi repülőtérig. Parkoló helyünket előre lefoglaltuk online a repülőtér egyik legolcsóbb parkolójában. A Covid helyzetre való tekintettel minden igazolást beszereztünk. Kitöltöttük online a spanyol beutazáshoz szükséges Lokátor űrlapot, kinyomta adtuk a QR-kód os igazolást.
A repülési idő kb. öt és fél óra. Mivel az út jelentős részét nappal tettük meg is végig felhőtlen égbolton repültünk, gyönyörű kilátás nyílt a repülőgép ablakából hófödte Alpok Sziklás egy csúcsaira. Tenerifére való megérkezéskor, a repülőtéren a beléptetés viszonylag gyorsan ment, mivel minden okmányunk rendben volt.
A repülőtérről a szálláshelyre taxival mentünk, a sofőrnek megmutattuk telefonunkon a címet, és nagyon gyorsan odaértünk. A taxi árát REVOLUT kártyával fizettük ki.
Utazás Tenerifére.
Képek itt!
A csapat hat tagját a www.lovasraczkeramia.hu segítségével jutott ki a pozsonyi repülõtérre. A reptéren még találtam egy WiFi-s Freeinternet pontot és még néhány utolsó emailt megeresztettem ismerõseimnek.
Innen Ryanair légitársaság gépével repültünk Edinborough-ba. Az út elején hatalmas viharfelhõkön küzdötte át magát a Boeing 735-s, aminek köszönhetõen némi turbulenciát is le kellett küzdeni. Gyönyörû villámlásokat láttunk, szerencsére a gépet a villámcsapások ezúttal elkerülték. Amint a felhõzóna felé emelkedtünk, a repülés úgymond kisimúlt egészen Edinborough-ig. A landolás nagyon gyors volt, mire észbe kaptunk már a kifutópályán gurultunk. kb. 20 perce még láttuk a lemenõ nap fényeit és világos volt, mire leértünk vak sötét volt és esett az esõ. 10 perc alatt megtaláltuk a feladott csomagjainkat és már kint is voltunk a reptérrõl.
Futás az Alamo autóbérlõhöz, -ahol csapatunk további két tagaja is csatlakozott- némi adminisztráció után megkaptuk az autók kulcsait. A parkolóban megtaláltuk nem messze egymástól a Renault Megane-t és Peugeut 308-ast. Elsõ meglepetés, hogy a kormány jobboldali, de néhány próbakör (a baloldalon...) után irány a szálláshely, az egyetemi kollégium. Kb 12 km-es út következett a bal oldalon ami elsõre sem jelentett akadályt :-) A recepción adategyeztetés... mindig van valami csont... után megkatuk a mágneskártyákat (kulcsként) a szobákhoz.
Fotó: 20090626_repules_012.jpg
2023-as nyaralásunk első napja.
Sopron - Pozsony - Leads
Az uticélunk a Lake District National Park (Tóvidék Nemzeti Park) Északnyugat-Angliában, Cumbria megyében található. Itt található Anglia legmagasabb pontja a Scafell Pike (978m) és a legmélyebb tava a Wastewater. A Windermere tó pedig Anglia leghosszabb tava ami kb. 16 km hosszú. A vidék gazdag történelmi épületekben, (várak, kastélyok, 500 éves kocsma) és őskori maradványokban. Remek hely azoknak akik szeretnek hegyet mászni, kerékpározni, túrázni, horgászni, csónakázni.
A Lake District Nemzeti parkon két hosszú gyalogút vezet át: a 110 km hosszú Cumbrian Way, (Carlisle-Keswick-Coniston-Ulverston), a másik a Coast to Coast Way nyugati szakasza.
Több híres költő, író élt ezen a vidéken: William Wordsworth és a híres gyermekkönyvíró, Beatrix Potter.
Ambleside kisvárosban leginkább kétféle üzlet található: vendéglátóipari egység és túraruházat...
Nyári hónapokban Ambleside és Lakeside között gőzhajó közlekedik!
A jövő hetet az ünnepek miatt érdemes néhány nap szabadsággal megtoldani és egybe kiad egy hét szabadságot. Ezt kihasználva úgy döntöttem meglátogatom a családom azon tagjait akik London városát választották otthonuknak. Szerencsére ma már a fapados járatoknak köszönhetően viszonylag olcsón lehet repülni Európában.
Ez alkalommal Bécsből repültem London Luton repülőterére. A repülés kb. 1 óra 45-50 perc, de ha beleszámolom az utazásba a soproni lakásajtótól a londoni lakásajtóig az utazási időt, akkor 17:40 -től másnap 1:10 percig tartott. Sajnos a WizzAir gépe egy órával később érkezett, és miután kiszálltak az utasok, megtankolták és már fordult is vissza. Ezek a gépek 0-24 órában repülnek, mert csak akkor gazdaságos az üzemeltetésük, ha minél többet vannak a levegőben.
Mivel éjszaka repültem sajnos nem sok mindent láttam az ablakon keresztül, pedig nagyon jó helyet sorsolt ki a helyfoglalási rendszer a 6. sorba az ablak mellé.
A repülés alatt egy régi klasszikus film megnézésével mulattam az időt. Az úton semmi gondom nem volt a határokon az irataimmal és a csomagjaimmal. Úgy gondol, hogy már rutinosan mozgok a repterek világában.
Megérkezéskor ahol csak lehet, az elektronikus beléptetést választom, így 10 perc alatt átjutok a biztonsági rendszeren. Ezek a beléptető rendszerek, a kamerái, szkennerei nagyon professzionális eszközök. Rengeteg élőmunkát váltanak ki, különösen egy ilyen ilyen helyen, ahol évente sok milliónyi utas lép be az Egyesült-Királyság területére.
Éjjel London felé haladva megálltunk az autópályán egy benzinkútnál tankolni és néhány palack frissítőért. A benzinár 1.89 £ literenként a napi árfolyamon számolva 861 Ft-ra jön ki. Otthon jelenleg még ennél olcsóbban lehet tankolni.
Éjjel 1 óra után értünk haza Wimbledonba.
A mai nap a hazarepülésről szólt. Ezúttal WizzAir fapados járatával Lutonból Bécsbe. Petiék kivittek a Wimbledonból a repülőtérre ami legalább másfél órás autózást jelent az autópályán. Ide sikerült elfogadható áron jegyet foglalni. Gyors búcsúzkodás után bevetetem magam a repülőtér gépezetébe. A reptéri ellenőrzéseken simán átjutottam.
Sajnos Ausztriában újra szigorítottak a járványhelyzet miatt és FFP2-es maszkviselést rendeltek el a zárt terekben. Erre már a repülőtér cheking-pultjánál is fel hívták a figyelmet és megkérdezték hogy maszk van-e nálam. Miután átküzdöttem magam a szokásos ajándékboltokon a járat információk megjelenéséig beszereztem az útra ásványvizet és szendvicset. Ha lenne sorőröm Bécsből Sopronig, megreszkíroztam volna egy csapolt Guiness-t, de majd legközelebb pótolom. A WizzAir gépe a 31-es kaputól indult. Szokás szerint most is tele volt utasokkal. A beszálláshoz most gyalog kellett megközelíteni az utas létrát, ami végül is nem volt gond, hiszen nehéz csomagokat nem kellett cipelni és szélmentes napsütéses kellemes tavaszi idő volt.
A gép néhány perc késéssel kezdte el gurulást. Szerencsére az automatikus helyjegy foglaló rendszer az ablak mellé sorsolt ki 11F székbe, közvetlenül a szárny elé. Szeretek ablak mellett ülni, és élvezni a repülés minden percét. Miután elgurultunk s kifutópálya elejére a pályára ráfordulást követően felpörögtek a hajtóművek és megkezdtük a felszállást. Az egész repülésben talán ez a legjobb, amikor a gyorsuló gép beletapaszt az ülésbe.
Amint emelkedünk néhány perc után elkezd pattogni a fülünk dobhártyája amit mindenki másképp visel el. Célszerű időnként egyet-egyet nyelni hogy a belsőfülünkben a légnyomás kiegyenlítődjön. Sajnos eléggé felhős alattunk a légtér ezért nem sokat látni az alattunk elterülő angol tájból.
A repülés alatt offline módban szerkesztgettem a blog oldalamat. Blogot írni talán a legjobb alakalom a repülés. Bár nem a legkényelmesebb, mert előttem lévő ülés háttámlájáról lehajtható asztalkán épphogy elfér a legkisebb MacBook Pro-m, és tudjuk hogy a fapados járatok nem a kényelmes utazásról szólnak…
Németország fölé érve a felhőzet jelentősen lecsökkent, viszont a pára erősen megnőtt, így meglehetősen rossz látási viszonyok között nem sok mindent lehet látni a tájból. Jobban megnézve a ködöt úgy tűnik, hogy ez nem más mint a szaharai homok. Néhány napja Londont is beterítette. Az autókat mintha sáros vízzel locsolták volna le, az otthoniak se maradtak ki a jóból…
A repülési idő kb: 2 óra 10 perc - Luton Airpot 14:30-tól Vienna Airport 17:40 -ig és egy időzónát kell átrepülni.
Kb. 16:00 óra körül elértük az Alpokat. Gyönyörűen látszanak alattunk a havas hegycsúcsok. Ahogy Bécshez közeledtünk a naplementében jól látszott a levegőben a Szaharából érkezett por, ami halvány sárgásbarná színre festette a felhőket.
A gép úgymond időben landolt Shwehaton. Itt a szokásos beléptetés után, a C parkolóban beültem az autómba, és hazavezettem Sopronba.
Southend Airport – Wienaa Airport utzás haza
A korábbi weboldal már nem felelt meg az igényeimnek, ezért írtam egy teljesen újat. Az oldalon található blogbejegyzéseket, képeket, videókat folyamatosan frissítem elsősorban a családom, ismerőseim és barátaim számára.
Felkerült a weboldalra néhány régebbi olajfestményem, akvarellem, grafikám a teljesség ígénye nélkül.
Ez az oldal folyamatos fejlesztés alatt van, ha szeretnél egy hasonló weboldalt és segítségre van szükséged, üzenj nekem!